Budapest nevezetességei

Váci utca - Budapest sétálóutcája

A Váci utca, Budapest első sétáló utcája mindig jelentős szerepet játszott a főváros történelmében. Bár hivatalosan csak 1964-ben nevezték el sétáló utcának, már az 1800-as évektől divat lett itt korzóznia a főváros lakosságának és az ide látogatóknak. Nagyjából az 1700-as évek közepe óta hasonló elrendezést nyújt a belváros képe, szállodánk grundja például már egy 1750-es évekből származó térképen is megtalálható. Az új Váci utca néhány éve történt - ugyancsak sétáló utcaként való - megnyitásával, valamint a Kálvin tér másik oldaláról nyíló Ráday utca kereskedelmi központként történő kezelésével Budapest belvárosa ismét szikrázóan fényes és elegáns. Pest több évszázados kereskedő utcája ismét fénykorát éli. A turistákkal és vásárlókkal benépesített üzletek, parfümériák, ékszerboltok, teraszos kávézók és éttermek világvárosokra jellemző kozmopolita hangulatot árasztják (néhány lépés csupán szállodánktól). A Váci utca Budapest történelmi városközpontjának leghíresebb utcája. Budapesten ez „a sétálóutca”. Az épületek gazdag ornamentikája különféle építészeti stílusokról árulkodik. A Váci utcának nagyon kellemes atmoszféréja van, különösen áprilistól októberig, amikor sok kávéház és étterem az utcára is kiteszi asztalait. Ezeknél a szabad ég alatti asztaloknál ülve élvezhetjük kedvenc italunkat (akár ebédelhetünk, vagy vacsorázhatunk is), miközben az utca színes forgatagában szemügyre vehetjük a budapesti embereket. Természetesen a Váci utcában rengeteg üzlet is van, ahol főleg a divat szerelmesei elégíthetik ki vágyaikat. Budapest nem lenne Budapest a Váci utca nélkül.

 

Nagyvásárcsarnok
Az épület 1895 és 1897 között Petz Samu tervei alapján készült és manapság is az egyok legnagyobb fedett piaca Budapestnek. Mai szenzációjának a tágas belső terek, valamint a látványos építészeti elemek számítanak. A XIX. század végén jónéhány hasonló, látványos vas tartó elemeket és hatalmas üvegfelületeket tartalmazó épület készült Európa nagyvárosaiban, melyek az akkori építészet csúcstermékeinek számítottak. A Vásásrcsarnok ma is üzemel, igen kedvelt célpontja a gasztronómia turizmusban részt vevő látogatóknak (2 perces séta a szállodától).

 

 

Gellért fürdő:
A Gellért Fürdő jelenlegi épülete 1918-ban került átadásra, melyhez a hullámfürdőt 1927-ben, a pezsgőfürdőt pedig 1934-ben építették.
A gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető, komplex fizioterápiás osztállyal (nappali kórház), valamint fizikoterápiás részleggel, inhalatóriummal is rendelkezik. A pezsgő- és hullámfürdő mellett megtalálható a női és naturista társas tetőnapozó. Igen kedvelt szolgáltatás még  pénteki és szombati napokon az éjszakai zenés fürdőzés.

 

 

Szent István Bazilika
A Szent István Bazilika Magyarországon a második legnagyobb, Budapestnek viszont a legnagyobb temploma. Az államalapító Szent Istvánról nevezték el. 1848-tól 1905-ig épült Ybl Miklós, Hild József és Kauser József tervei alapján. Az V. kerületben található, a Szent István téren, 1 percre az Arany János utcai metrómegállótól, vagy 5 percre a Deák térről. Itt található a Szent Jobb kápolna (Szent István király mumifikálódott jobbkezét őrzi, mely vallásos ereklye). Gyűjteménye számtalan egyházi művészeti alkotást tartalmaz, kupolája pedig gyönyörű panorámát kínál.

 

 

Parlament

Magyarország legaprólékosabban díszített épülete, Európa egyik legnagyobb parlamentje, az ország demokratikus politikai vitáinak központja. Kivételes látvány, kihagyhatatlan! Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtárnak) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik. Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009. szeptemberében ért véget.

 

 

Aquincum

Az aquincumi romterület a polgárváros fórumát és az azt körülvevő városrész közel egyharmadát mutatja be. Az észak-déli és kelet-nyugati főutca találkozásánál épült ki a fórum város legfőbb középületeivel (törvényház, nagy szentély, közfürdő, vásárcsarnok) Jól kirajzolódik a magas szintű városi kultúra nyoma: vízvezeték, csatornahálózat, vízöblítéses illemhelyek, folyóvízzel ellátott magánházak, üvegezett ablakok, kőlapokkal burkolt utcák, mozaikkal és falfestményekkel díszített épületek. Megközelíthető a Batthyány térről HÉV-vel (Aquincum HÉV megálló).

Állat- és növénykert

Európa 20. legnagyobb állatkertje, 1866-ban alapították. A világ egyik legfontosabb „műemlék-állatkertje”. Több, mint 700 állatfaj és több, mint 2000 növényféle található itt meg.
1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.
Budapest XIV. kerületében, a Városligetben  található, területe 1986. óta természetvédelmi terület.

 

Nemzeti színház
A Nemzeti Színház sok ideiglenes megoldás és közel 170 év után, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. A 20.844 m²-es épület Siklós Mária építész tervei alapján 15 hónap alatt készült el.
Az előcsarnokból teljes magasságában átlátható a közönségforgalmi rész, a harmadik emeleti galéria pedig a Duna-partra biztosít kilátást.
A nagyszínház 619 férőhelyes nézőterén a lépcsősen emelkedő földszinti rész mögött nyílnak a páholyok, a harmadik emelet pedig a karzaté. A nézőtér mennyezetét ovális kupola zárja. A falfestés stucco venetiano technikával készült, melyen egy különleges akusztikai besugárzást alkalmaztak, amely optimalizálja a terem hangzását. A nagyszínház 72 ponton emelhető és süllyeszthető technikájú játéktere egyedülálló Európában.

Margitsziget
Talán nincs is még egy olyan ismert pontja fővárosunknak, mint a Duna ékessége: a Margitsziget. Hossza 2500m, legnagyobb szélessége 500m. A szigetet egy 1225-ből fennmaradt oklevél említi először. A Margitsziget ma a főváros egyik legnagyobb közparkja, egyben Európa egyik legszebb dendrológiai parkja. Különleges nevezetessége, hogy itt található az első magyar kertművészeti emlék is, az 1251-ben már vízvezetékkel rendelkező domonkosrendi kolostorkert. A szigetet 1929-ben gyógyhellyé nyilvánították. Gyógy- és termálfürdője, uszodája, strandja, éttermei, vadasparkja, halastava, virágoskertjei és játszóterei miatt, igen kedvelt kirándulóhelye a budapesti lakosságnak és az ide látogató külföldieknek egyaránt.

 

Budai várnegyed
Budapest legrégebbi házainak és udvarainak egynéhánya itt áll. Az erődítmény falain belül palota- és kastélyépületek találhatók. Bejárat az északi Bécsi Kapun vagy délről a Dísz térről.
Budai Vár

A barokk stílusú palota 700 éven át a magyar királyság rezidenciája volt. 1750-ben épült, 1867-ben és 1948-ban felújították. Számos nyílvános gyűjtemény található itt, úgymint múzeumok, galériák és archívumok. Folyamatos régészeti ásatások helyszne. Az I. kerületben található. Megközelíthető 21-es busszal a Moszkva térről vagy 16-os busszal a Deák térről.

 

Citadella
A citadellát 1854-ben az 1848/49-es szabdságharc leverése után állítatta a Gellért-hegyen a Habsburg Uralkodóház.
Az UNESCO a Gellért-hegyet a Duna két partjával 1987-ben a Világörökség részévé myilvánította. A kivilágított Budapest panorámája felejthetetlen élményt nyújt a Gellért-hegyről körülltekintve.

 

 

 

 

Dohány utcai zsinagóga
Európa legnagyobb zsinagógája, rendkívül díszes és gyönyörű. A régi zsidónegyed sarkán áll. Az oldalában Holocaust- és Magyar Zsidó Történelmi Múzeum. Megközelíthető az Astoriától (piros metró) vagy a Deák tértől (központ). Szombati istentiszteletek. Budapesten, a Dohány utcában található a világ második legnagyobb és Európa legnagyobb Zsinagógája, 3000 férőhellyel. A XIX. század közepén, romantikus stílusban épített épület az akkori, közel 30.000-es lélekszámú pesti és Pest környéki zsidóság számára készült, melynek egy része a mai napig is a városnak ezen a területén él. Hatalmas csarnokának vasoszlopai és boltívei korának igazi építészeti újdonságának számítottak.

 

Halászbástya
A neo-romantikus stílusú bástyakomplexus romantikus környezetet és nagyszerű kilátást kínál. A Schulek Frigyes által tervezett Halászbástya a XVIII. századi várfalakra épült fel 1895 és 1902 között. Hét tornya a hét honfoglaló magyar vezért jelképezi. A neogótikus építmény közepén Szent István király, míg lábainál Hunyadi János és kolozsvári Szent György szobrának másolata áll.

Az I. kerületben található. Megközelíthető 21-es busszal a Moszkva térről, vagy 16-os busszal a Deák térről.

 

 

 

Hősök tere
A teret 1932-ben nevezték el Hősök terének. A II. világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje benyomódott. A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt. Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrát cserélték le: I. Ferdinánd helyet Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki.

 

Magyar Állami Operaház
Európa legszebb operaháza (sokakkal összevetve) neo-reneszánsz palota jellegű épület, melyet 1884-ben emeltek. A kor egyik legkiválóbb építésze, Ybl Miklós által alkotott palota lépcsőházát és nézőterét a kor legnagyobb magyar festőinek - Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly- freskói díszítik. Első igazgatója Erkel Ferenc volt, de éveken át igazgatta Gustav Mahler, és saját operájának bemutatóját kétszer is rendezte itt Puccini. Az európai operaházak között ma is vezető helyet foglal el. Belsejét a leghíresebb magyar festők freskói díszítik. 1,200 férőhelyes, télen a legaktívabb. A „Budapesti Opera Fesztivál”  és az „Újévi Operabál” színhelye. A VI. kerületben található, Andrássy út 22. Megközelíthető kisföldalattival.

 

 

 

Magyar Nemzeti Múzeum
Az első (és legrégebbi) nyílvános múzeum mely a legnagyobb Magyarországon. Átfogó kállítás Magyarország történelméről. Itt található a Korona Terem, ahol a királyi koronát és a koronázási jelvényeket őrzik. A VIII. kerületben áll, Múzeum körút 14-18. Megközelíthető kék metróval, vagy 47/49-es villamossal a Deák térről. A nagy költő, Arany János szobra ül előtte.

 

 

 

Mátyás templom
1255 és 1269 közt épült, később 1471-ben nevezték el Mátyás Templomnak. A középkorban Buda főtemploma, („Mi Asszonyunk Szűz Mária” néven is ismert), Mátyás király óta pedig a magyar királyok koronázási temploma. A 20. század elején neo-gót stílusban építették újjá. Múzeuma felbecsülhetetlen értékű történelmi, vallási tárgyakat tartalmaz. Magyar királyok felravatalozási helye. Az I. kerületben található a Halászbástya mellett. Megközelíthető 21-es busszal a Moszkva térről, vagy 16-os busszal a Deák térről.

Szépművészeti Múzeum
1906-ban épült, Albert Schickedanz tervei alapján, benne több, mint 120.000 műalkotás (többnyire olajfestmény) található, melyek a legnagyszerűbb magyar, valamint egyéb világhírű művészek alkotásai. Különleges Egyiptomi Kiállítást is magában foglal. A VII. kerületben található, megközelíthető a Hősök teréről.

Egy hátsó, négyszög alaprajzú és egy ehhez csatlakozó keskenyebb, két belső udvart körülvevő, főhomlokzatán három kiugró portikusszal tagolt tömbből komponált, szabadonálló, déli tájolású, historizáló múzeumépület.

 

 

Vajdahunyad vára
Életnagyságú másolat, melyet Alpár Ignác alkotott meg a milleneumi ünnepségekre 1896-ban. Tartalmaz épületeket, melyek különféle időszakokat és stílusokat jelenítenek meg. Otthont ad a Mezőgazdasági Múzeumnak. Mesterséges tó veszi körül, melyen nyáron csónakázásra alkalmas, télen pedig műjégpályává alakítható. A VII. kerületben található, megközelíthető a Hősök teréről.

 

 

 

 

Városliget
Helyszín: VII. kerület, Sárga metróval (a legrégebbi metró a kontinensen) a Hősök teréig vagy a Széchenyi Fürdőig. Budapest második legjelentősebb parkja a Margitsziget után. Lenyűgöző múzeumok és kultúrális, történelmi, szórakozási pontok színhelye. Kiválóan alkalmas romantikus sétákra, vagy evezős csónak bérlésre. A Városliget a Budapest szívéből induló sugárút, az Andrássy út végén található, a főváros egyik legszebb és legérdekesebb látványosságai közé tartozik. A főváros tereinek sorában kiemelkedő jelentoségű a Hősök tere. Két oldalán a zöld területekhez csatlakozó két múzeum épülete, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok, valamint az Andrássy út tengelyét lezáró Millenniumi Emlékmű a térnek meghatározó keretet ad. A Millenniumi Emlékművet a magyar honfoglalás ezeréves jubileumán, 1896-ban kezdték építeni, részei az egész magyar történelem szinte minden fontos részletét felidézik. Középpontjában s egyben az Andrássy út tengelyében 36 méter magas oszlopon Gábor arkangyal alakja áll. A Szépművészeti Múzeum páratlanul gazdag kiállításain az ókor művészete éppúgy megismerhető, mint az európai festészet története.
A múzeummal szemközti oldalon álló görög templomokra emlékeztető bejáratú Műcsarnok hazánk legnagyobb kiállítóhelyisége. A Hősök tere mögött terül el Budapest egyik legnagyobb, rendszeresen ápolt, mégis sokoldalúan hasznosított zöldkerülete, a Városliget. A Ligetben található a nemrég felújított Fővárosi Állat- és Növénykert, a Közlekedési Múzeum, a Fővárosi Nagycirkusz (Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, amelynek befogadóképessége 1850 fő és időjárástól való függetlensége miatt télen-nyáron nyitva áll a közönség előtt), a folyamatosan bővülő kínálattal szolgáló Vidámpark, a Repülési Múzeum számára is otthont adó Petőfi Csarnok. A Városliget ad helyet a Széchenyi gyógy- és strandfürdőnek, valamint a Városligeti tónak, mely jelenleg felújítás alatt áll, bár az egyik felét télen korcsolyázásra használhatnak az odalátogatók. A tó mellett áll az éjszaka csodálatosan megvilágított Vajdahunyad Vár, melyet a honfoglalás ezredik évfordulójára terveztek, hogy különböző kiállításoknak adhasson otthont. Minden része más-más történelmi korszak építészeti stílusát idézi. Belsejében kapott helyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum is.

Vidámpark

A Budapesti Vidámpark mai formájában 1950-ben nyitotta meg kapuit, a vurstli és az Angol Park azonban már a XIX. században várta a szórakozni vágyókat a Városligetbe. Bár 1950-ben alapították, története régebbre nyúlik vissza. Elődje, a városligeti Angol Park több, mint 100 éves. A Vidámpark játékai közül öt műemléki védettség alatt áll. Az 1906-ban épített, Europa Nostra-díjjal kitüntetett körhinta, az 1922-ben épült favázas, 1 km hosszú hullámvasút, valamint a barlangvasút, a céllövölde hátfala, a mesecsónak és a dodgem is a XX. század elsõ évtizedeibõl származó építmények. Egyéb játékokat is kínál: Elektromos autó, Barlangvasút, Gyermekpark, Álomhajó, Family Express, Szellemvasút, Gokart, Elvarázsolt Kastély, Dodgem, stb. A park jelenleg 6,5 hektárnyi területen üzemel és több mint 40 különbözõ játékkal várja a látogatókat. A 10 éven aluli gyerekek számára a kis Vidámpark, valamint a Gyermekkert nyújt szórakozási lehetõséget. A VII. kerületben található; megközelíthető a Széchenyi Fürdőtől.

 

 

 

Szobafoglalás